Kolcs
Dokumentum eszközök
Nyomtatható verzió
Küld mailben
Available in:
- hu
- ro
A Szamos bal partján, Szatmárnémetitől 25 km-re keletre elterülő szamosközi községet 6 település alkotja: a községközpont Nagykolcs (Culciu Mare), Kiskolcs (Culciu Mic), Dobrácsapáti (Apateu), Szamoskrassó (Cărăşeu), Szamoslippó (Lipău) és Szamoskóród (Corod). A legutóbbi népszámláláskor (2002) a községben 4013 lakos élt, ennek 49,76%-a magyarnak vallotta magát, 47,24%-a románnak, míg 2,69% roma etnikumúnak.
Kezdetben a Kaplony nemzetség birtoka volt, első ismert írásos említése 1267-ből származik, mikor a másik Kolccsal és a Szamoson lévő malommal együtt a Kóch (Kolcs) család birtokát képezték. Hűtlenség miatt a Kóch családot megfosztották birtokaitól, és ezeket a területeket a Csomaközyek kapják meg és birtokolják több századon át. A 18. századtól legjelentősebb birtokosa a Bagossy család, több kisebb nemesi család mellett. A jelenleg is álló nagykolcsi református templom 1906-ban épült. Előtte egy fatemploma volt a falunak, melyet a hívek nagy száma miatt lebontásra ítéltek. 1894-ben épített templomát közösen használják az ortodoxok és a görög katolikusok.
Itt született Oroszhegyi (Szabó) Józsa (1822-1870), aki egyike volt az 1848-as budapesti márciusi ifjaknak.
A község agrár jellegű, de a Szamos folyónak köszönhetően kedvenc kirándulóhelye sok horgásznak. Ugyancsak a folyó közelsége biztosítja homokbányájának alapanyagát.
Kezdetben a Kaplony nemzetség birtoka volt, első ismert írásos említése 1267-ből származik, mikor a másik Kolccsal és a Szamoson lévő malommal együtt a Kóch (Kolcs) család birtokát képezték. Hűtlenség miatt a Kóch családot megfosztották birtokaitól, és ezeket a területeket a Csomaközyek kapják meg és birtokolják több századon át. A 18. századtól legjelentősebb birtokosa a Bagossy család, több kisebb nemesi család mellett. A jelenleg is álló nagykolcsi református templom 1906-ban épült. Előtte egy fatemploma volt a falunak, melyet a hívek nagy száma miatt lebontásra ítéltek. 1894-ben épített templomát közösen használják az ortodoxok és a görög katolikusok.
Itt született Oroszhegyi (Szabó) Józsa (1822-1870), aki egyike volt az 1848-as budapesti márciusi ifjaknak.
A község agrár jellegű, de a Szamos folyónak köszönhetően kedvenc kirándulóhelye sok horgásznak. Ugyancsak a folyó közelsége biztosítja homokbányájának alapanyagát.
