Remetemező
Dokumentum eszközök
Nyomtatható verzió
Küld mailben
Available in:
- hu
- ro
A Bükkalja észak-keleti csücskében Szatmárnémetitől 37 km-re, a 193-as jelzésű úton, a Szamos bal partján fekszik, a Bükkalja és a Szamos mente határán.
A 2002-es népszámlálás szerint a község döntő többsége román, a 2374 lakosból 20 személy vallotta magát más nemzetiségűnek. A község egykor jelentős zsidó közösséggel is rendelkezett, mely a '30-as években 122 lelket számlált. Többségüket 1944 májusában deportálták.
A községhez tarozik Remetemező (Pomi 1116 lakos) községközpont, Balotafalu (Aciua 169), Papbikó (Bicău 187) és Barlafalu (Borleşti 907).
Remetemező a 14. században a pálos rend birtoka volt. Remetemező első írásos említése 1407-ből való. A középkorban a Drágfi család bélteki uradalmához tartozott. A falu látványossága a remetemezői iskola épülete, ami a 19. században a Tholdy család kúriája volt. Ezenkívül megtekinthető a település két temploma: a görög katolikus, mely 1862-ben, valamint az ortodox, mely1864-ben épült.
A község az agrár jellegű települések sorába tartozik. A Bükkalja erdőségeiben megbúvó falvaiban azonban erdőgazdálkodás folyt. Turisztikai szempontból a Szamos a folyami halászat szerelmeseinek jelent vonzerőt.
A 2002-es népszámlálás szerint a község döntő többsége román, a 2374 lakosból 20 személy vallotta magát más nemzetiségűnek. A község egykor jelentős zsidó közösséggel is rendelkezett, mely a '30-as években 122 lelket számlált. Többségüket 1944 májusában deportálták.
A községhez tarozik Remetemező (Pomi 1116 lakos) községközpont, Balotafalu (Aciua 169), Papbikó (Bicău 187) és Barlafalu (Borleşti 907).
Remetemező a 14. században a pálos rend birtoka volt. Remetemező első írásos említése 1407-ből való. A középkorban a Drágfi család bélteki uradalmához tartozott. A falu látványossága a remetemezői iskola épülete, ami a 19. században a Tholdy család kúriája volt. Ezenkívül megtekinthető a település két temploma: a görög katolikus, mely 1862-ben, valamint az ortodox, mely1864-ben épült.
A község az agrár jellegű települések sorába tartozik. A Bükkalja erdőségeiben megbúvó falvaiban azonban erdőgazdálkodás folyt. Turisztikai szempontból a Szamos a folyami halászat szerelmeseinek jelent vonzerőt.
