Érendréd
Dokumentum eszközök
Nyomtatható verzió
Küld mailben
Available in:
- hu
- ro
Az Érmelléken, Bihar megye határán elterülő Érendréd (Andrid) község 24 km-re fekszik Nagykárolytól délre a 108M megyei rangú út mentén, Tasnádtól 22 km-re, míg a megyeszékhely 62 km távolságra található. A községközponton kívül még két település alkotja a községet Érdengeleg (Dindeşti) és Iriny (Irina).
Érendréd települést először 1332-ben említik. Érendréd területén számos régészeti leletanyag került a felszínre, 1893-ban talált 3. századi éremleletét Budapesten őrzik, határában több középkori település nyomait is felfedezték
Feltételezések szerint mindhárom falu a gyepűrendszer része volt a 10. században, őrhelyek voltak. A községközpont később az Endrédi család birtoka volt, majd más családok is kaptak rá adományokat. A település és környéke életében az 1829-1838 közötti időszak kitörölhetetlen marad. Ebben az évtizedben közel 150 alkalommal rengett a föld, 1834 október 15-én pedig 8 erősségű földrengés rázta meg az Érmelléket, romba döntve számtalan épületet.
Érendréd református templomát 1787-ben említik először. A 19. századi földrengések jelentős károkat okoztak az építményen, tornyát 1862-ben újjáépítették. 1999-ben emléktáblát helyeztek el a templomban az 1959-ben ártatlanul meghurcoltak emlékére.
Ortodox temploma 1821-ben épült, az arkangyalok tiszteletére szentelték fel.
A hagyományosan agrár jellegű községben kereskedelmi és szolgáltató egységek is működnek. 10 hektáros halastava és a dengelegi termálvíz fejlesztési lehetőségeket biztosít. Lakossága 2002-ben 2681 főből állt 51, 06% román nemzetiségű, 42,70% magyar, 6% roma 0,24% egyéb. A község is tagja a 2005-ben megalakult Nagykároly Környéki Községek Egyesületének. A kistérségnek 16 önkormányzat a tagja.
1997-ben elnyerte az Európai Gólya-település címet, melyet nagyszámú gólya költőpárjainak köszönhetett, falunapja ennek nyomán a Gólyafesztivál nevet viseli.
Érendréd települést először 1332-ben említik. Érendréd területén számos régészeti leletanyag került a felszínre, 1893-ban talált 3. századi éremleletét Budapesten őrzik, határában több középkori település nyomait is felfedezték
Feltételezések szerint mindhárom falu a gyepűrendszer része volt a 10. században, őrhelyek voltak. A községközpont később az Endrédi család birtoka volt, majd más családok is kaptak rá adományokat. A település és környéke életében az 1829-1838 közötti időszak kitörölhetetlen marad. Ebben az évtizedben közel 150 alkalommal rengett a föld, 1834 október 15-én pedig 8 erősségű földrengés rázta meg az Érmelléket, romba döntve számtalan épületet.
Érendréd református templomát 1787-ben említik először. A 19. századi földrengések jelentős károkat okoztak az építményen, tornyát 1862-ben újjáépítették. 1999-ben emléktáblát helyeztek el a templomban az 1959-ben ártatlanul meghurcoltak emlékére.
Ortodox temploma 1821-ben épült, az arkangyalok tiszteletére szentelték fel.
A hagyományosan agrár jellegű községben kereskedelmi és szolgáltató egységek is működnek. 10 hektáros halastava és a dengelegi termálvíz fejlesztési lehetőségeket biztosít. Lakossága 2002-ben 2681 főből állt 51, 06% román nemzetiségű, 42,70% magyar, 6% roma 0,24% egyéb. A község is tagja a 2005-ben megalakult Nagykároly Környéki Községek Egyesületének. A kistérségnek 16 önkormányzat a tagja.
1997-ben elnyerte az Európai Gólya-település címet, melyet nagyszámú gólya költőpárjainak köszönhetett, falunapja ennek nyomán a Gólyafesztivál nevet viseli.
