Berekszó
Dokumentum eszközök
Nyomtatható verzió
Küld mailben
Available in:
- hu
- ro
Szatmárnémetitől 48 km-re, a 193-as megyei úton, a máramarosi megyehatár közvetlen közelében fekszik a bükkalji erdőségek észak-keleti részén.
A község lakossága 2002-ben 2519 fő volt, három személy kivételével valamennyien románok.1930-ban a község legnagyobb kisebbsége a zsidó volt nem pedig a magyar, összesen 46 személy, az akkori 2449 fős lakosság két százaléka.
A község települései: Felsőberekszó (Bîrsău de Sus 1835 lakos) községközpont és Alsóberekszó (Bîrsău de Jos 684 lakos).
Felsőberekszó első írásos említése 1470-ből való. Korábban Közép-Szolnok, majd Szatmár vármegyéhez tartozott. A 15. századtól a település a Drágfi uradalom része a család kihalásáig. Egy 17. századi összeírás szerint a mai községközpont a szilágycsehi várhoz tartozó uradalom része. E század végén egy török betörés során a falu teljesen elpusztult. A községre jellemző a hegyvidéki szétszórt településtípus, lakossága mezőgazdaság mellett főleg erdőkitermeléséből él. Felsőberekszó szülöttje Drăgan Ştefan Aurel költő.
A község látnivalói közül említésre érdemes a felsőberekszói, 1887-ben épült Szűz Mária Születése görög keleti műemlék templom. A községet körülölelő dombos erdőségek – melyek kiválóan alkalmasak túrázásra – gazdag vadállománnyal rendelkeznek.
A község lakossága 2002-ben 2519 fő volt, három személy kivételével valamennyien románok.1930-ban a község legnagyobb kisebbsége a zsidó volt nem pedig a magyar, összesen 46 személy, az akkori 2449 fős lakosság két százaléka.
A község települései: Felsőberekszó (Bîrsău de Sus 1835 lakos) községközpont és Alsóberekszó (Bîrsău de Jos 684 lakos).
Felsőberekszó első írásos említése 1470-ből való. Korábban Közép-Szolnok, majd Szatmár vármegyéhez tartozott. A 15. századtól a település a Drágfi uradalom része a család kihalásáig. Egy 17. századi összeírás szerint a mai községközpont a szilágycsehi várhoz tartozó uradalom része. E század végén egy török betörés során a falu teljesen elpusztult. A községre jellemző a hegyvidéki szétszórt településtípus, lakossága mezőgazdaság mellett főleg erdőkitermeléséből él. Felsőberekszó szülöttje Drăgan Ştefan Aurel költő.
A község látnivalói közül említésre érdemes a felsőberekszói, 1887-ben épült Szűz Mária Születése görög keleti műemlék templom. A községet körülölelő dombos erdőségek – melyek kiválóan alkalmasak túrázásra – gazdag vadállománnyal rendelkeznek.
