A települést a 13. század elején, már a Váradi Regestrumban is említik. A 15. század második felében biztosan volt torony és cinterem nélküli kőtemploma. A középkori épület részben a maival lehet azonos, hiszen a sokszögű szentélye, támpilléres kialakítása, és az épület arányai
középkori eredetre utalnak. A 16. század folyamán reformált Nádasdnak 1763-ig Hadaddal volt közös papja, az egyházközség ekkor önállósult. A templom hajóját dél felé 1841-ben jelentősen megnövelték, az új rész bejárata elé timpanonos előcsarnok is épült. A déli falon elhelyezett építési felirat szerint, robosztus tömegű, klasszicista jegyeket mutató, hagyma idomú, lanternás sisakkal fedett tornyát 1857-ben építették. Gazdag virágdíszítésű, faragott kőszószékét 1753-ban Sipos Dávid készítette, amint erről a rajta olvasható felirat tudósít. Kazettás mennyezetén a birtokos Wesselényi és Dégenfeld család címere látható, bár a mennyezet nagy része áldozatul esett a legutóbbi felújításnak, csak töredékei maradtak fenn. Orgonája 1843-ban készült, mestere ismeretlen. Egyik harangját 1959-ben, a másikat 1960-ban öntötték Bukarestben. (TSz).
A települést a 13. század elején, már a Váradi Regestrumban is említik. A 15. század második felében biztosan volt torony és cinterem nélküli kőtemploma. A középkori épület részben a maival lehet azonos, hiszen a sokszögű szentélye, támpilléres kialakítása, és az épület arányai
középkori eredetre utalnak. A 16. század folyamán reformált Nádasdnak 1763-ig Hadaddal volt közös papja, az egyházközség ekkor önállósult. A templom hajóját dél felé 1841-ben jelentősen megnövelték, az új rész bejárata elé timpanonos előcsarnok is épült. A déli falon elhelyezett építési felirat szerint, robosztus tömegű, klasszicista jegyeket mutató, hagyma idomú, lanternás sisakkal fedett tornyát 1857-ben építették. Gazdag virágdíszítésű, faragott kőszószékét 1753-ban Sipos Dávid készítette, amint erről a rajta olvasható felirat tudósít. Kazettás mennyezetén a birtokos Wesselényi és Dégenfeld család címere látható, bár a mennyezet nagy része áldozatul esett a legutóbbi felújításnak, csak töredékei maradtak fenn. Orgonája 1843-ban készült, mestere ismeretlen. Egyik harangját 1959-ben, a másikat 1960-ban öntötték Bukarestben. (TSz).