Lázári
Dokumentum eszközök
Nyomtatható verzió
Küld mailben
Available in:
- hu
- ro
A megyeszékhelytől 7 km-re északnyugatra, a 194-es út mentén fekvő község egészen az északi hármas határig nyúlik, a község mind Magyarországgal, mind Ukrajnával határos. A Nagy Éger és a Sár patak szeli keresztül, a Túr is érinti a község területét.
Lázári községnek 5362 lakosa volt a legutóbbi népszámláláskor, nagy többségében (80,13%) magyarok, román nemzetiségű az itt lakók 14,71%-a, roma nemzetiségű pedig 4,71%. Ezen kívül élnek itt még kis számban németek és ukránok.
A községközponton kívül öt település alkotja a közigazgatási egységet: Sándorhomok (Nisipeni), Nagypeleske (Peleş), Szárazberek (Bercu), Kissár (Noroieni) és Kispeleske (Pelişor).
A községnek is nevet adó település, Lázári első ismert írásos említése korai, már 1245-ben szerepel az okiratokban, de a falu területén, a Luby tagban felszínre került jelentős régészeti leletek azt bizonyítják, hogy már a bronzkorban is lakott hely volt. Neve a Lázár személynévből ered, jelentése Lázár tulajdona, őt tartják ugyanis a tatárjárás során elpusztult település alapítójának.
A 13. században a Káta nemzetség Lázári ágának birtoka volt, majd később ezek leszármazottai, a Lázáry, Vasváry, Csarnavoday, Surányi családok birtokolják. Több család is birtokot szerez benne, a 17. században a jezsuitáknak is van telkük Lázáriban, ahol rendházat és kápolnát építettek, de tartozott a szatmári várhoz is. Később az Eötvös, Nagy, Lengyel családok voltak legjelentősebb birtokosai.
Jelenleg a falu lakossága 2447 fő (2002).
A község megélhetési forrásai közül a legjelentősebb a mezőgazdaság, melyet különböző kereskedelmi egységek és kisebb, iparban tevékenykedő cégek egészítenek ki.
Számos felekezetnek van itt temploma, melyek közül legrégebbi az eredetileg katolikusnak épült, jelenleg a református híveket szolgáló templom. Feltételezések szerint a 15. században épült gótikus stílusban, 1810-ben építették hozzá tornyát, és 1844-ben lényeges változtatásokat eszközöltek az épületen.
A Hám János által újjáalapított római katolikus plébánia templomát 1842-ben szentelték fel Szent László tiszteletére. Ortodox templomát 1897-ben építették.
Görög katolikus templomát a hatóságok kijátszásával, engedély nélkül építették 1986-ban, egy régi épület „felújításának” ürügyén. Szent Mihály és Gábor arkangyalok tiszteltére szentelték fel.
A falu központjában lévő kis parkban 2001-ben emlékművet avattak, mely az ezeréves államiságot jelképezi. Kovács Albert kőfaragó mester készítette a turulmadarat.
Lázári községnek 5362 lakosa volt a legutóbbi népszámláláskor, nagy többségében (80,13%) magyarok, román nemzetiségű az itt lakók 14,71%-a, roma nemzetiségű pedig 4,71%. Ezen kívül élnek itt még kis számban németek és ukránok.
A községközponton kívül öt település alkotja a közigazgatási egységet: Sándorhomok (Nisipeni), Nagypeleske (Peleş), Szárazberek (Bercu), Kissár (Noroieni) és Kispeleske (Pelişor).
A községnek is nevet adó település, Lázári első ismert írásos említése korai, már 1245-ben szerepel az okiratokban, de a falu területén, a Luby tagban felszínre került jelentős régészeti leletek azt bizonyítják, hogy már a bronzkorban is lakott hely volt. Neve a Lázár személynévből ered, jelentése Lázár tulajdona, őt tartják ugyanis a tatárjárás során elpusztult település alapítójának.
A 13. században a Káta nemzetség Lázári ágának birtoka volt, majd később ezek leszármazottai, a Lázáry, Vasváry, Csarnavoday, Surányi családok birtokolják. Több család is birtokot szerez benne, a 17. században a jezsuitáknak is van telkük Lázáriban, ahol rendházat és kápolnát építettek, de tartozott a szatmári várhoz is. Később az Eötvös, Nagy, Lengyel családok voltak legjelentősebb birtokosai.
Jelenleg a falu lakossága 2447 fő (2002).
A község megélhetési forrásai közül a legjelentősebb a mezőgazdaság, melyet különböző kereskedelmi egységek és kisebb, iparban tevékenykedő cégek egészítenek ki.
Számos felekezetnek van itt temploma, melyek közül legrégebbi az eredetileg katolikusnak épült, jelenleg a református híveket szolgáló templom. Feltételezések szerint a 15. században épült gótikus stílusban, 1810-ben építették hozzá tornyát, és 1844-ben lényeges változtatásokat eszközöltek az épületen.
A Hám János által újjáalapított római katolikus plébánia templomát 1842-ben szentelték fel Szent László tiszteletére. Ortodox templomát 1897-ben építették.
Görög katolikus templomát a hatóságok kijátszásával, engedély nélkül építették 1986-ban, egy régi épület „felújításának” ürügyén. Szent Mihály és Gábor arkangyalok tiszteltére szentelték fel.
A falu központjában lévő kis parkban 2001-ben emlékművet avattak, mely az ezeréves államiságot jelképezi. Kovács Albert kőfaragó mester készítette a turulmadarat.
