Az ősi település a 18. századi utolsó tatárjárás és a pestisjárvány következtében elnéptelenedett, a lakosság helyére a birtokos Becsky család Máramarosból ruténokat telepített. Az új lakók hamarosan egy fatemplomot is építettek, bár az 1730-as években még egy kő templom romja is állt itt. A régi fa épület köré építették a ma is álló kőtemplomot, Eggenberger Fridrik szatmári kőműves tervei alapján, helyi pallérokkal. A munkáknak 1821-ben kezdtek neki, de lassan haladtak, így 1832-ben szentelték fel először az épületet, ekkor a fatemplomot is kihordták belőle. Négy év múlva, november 20-án, a búcsú ó-naptár szerinti napján, Szt. Mihály és Gábor főangyalok ünnepén véglegesen felszentelték. A torony befejezése csak két év múlva történt meg. A templom térszerkezete és tömegarányai a 18. század második felének barokk templomainak, míg az építészeti részletformái már az építkezés korának klasszicista jegyeit idézik. A nyugati főhomlokzat középtengelyében emelkedik a robosztus méretű torony. A szentély félkörívesen záródik, a hajóhoz két klirosz is csatlakozik. Az építészeti tagolóelemek a tornyon és a hajón is megegyeznek: hangsúlyos párkányok, pilaszterek, az ablakok körül szalagkeretek. A torony hatalmas, barokkos formájú, lanternás sisakja van. A környéken nem ismeretlen gyakorlat, hogy a kliroszok felett is hagyma formájú sisak emelkedik. A csehsüveg-boltozattal fedett épület berendezése 20 századi. Teljes ikonosztázát 1907-ben, oltárát 1913-ben a budapesti Rétay és Benedek műintézetben készítették, historizáló faragásokkal, és bizáncias stílusú képekkel. Ez a cég több Szatmár megyei falu számára is dolgozott ebben az időben (pl. Csengerbagos, Résztelek, Túrterebes). Egyedi megoldás, hogy a királyi ajtó fölé egy Mária képet helyeztek, amellyel a máriapócsi kegykép egykori elhelyezési formáját idézték meg. A falu kapcsán még meg kell említeni, hogy Becsky Györgynek (+1786) az alakját Gvadányi József író (1725–1801) tette halhatatlanná a magyar irodalomban, mivel róla mintázta meg „Egy falusi nótárius budai utazása stb.” című művének főszereplőjét. (TSz).Irodalom:
Terdik Szilveszter – Pallai Béla, Szent Mihály és Gábor arkangyalok templom (Biserica Sfinţilor Arhangheli Mihail şi Gavril, Peleş), Nagypeleske, 2006, Romániai magyar görög katolikus templomok 1.