Majtény
Dokumentum eszközök
Nyomtatható verzió
Küld mailben
Available in:
- hu
- ro
A Szatmárnémetitől 26 km-re dél-nyugatra található község a DN19-es főúton közelíthető meg, de vasúti összeköttetése is van a megyeszékhellyel és Nagykárollyal egyaránt. Az egykori Ecsedi láp partján, a Krasznaközben fekvő községet, ahogy a tájnév is mutatja, a Kraszna folyó szeli keresztül, mely az egykori láp legjelentősebb tápláló folyója volt, de a Homoród csatorna is érinti területét. A közigazgatási egység központja Kismajtény (Moftinu Mic), ezen kívül ide tartozik Nagymajtény (Moftinu Mare), Domahida (Domăneşti), Gilvács (Ghilvaci), Érgirolt (Ghirolt), Esztró (Istrău) és Krasznaszentmiklós (Sânmiclăuş) is. Habár hét faluból álló községről van szó, lakossága nem éri el a négy és félezer főt (4328 lakost regisztráltak a legutóbbi hivatalos népszámláláskor), és ami nemzetiségi összetételét illeti négy főbb nemzetiség alkotja Élnek itt románok, kik a község többségét alkotják (57,39%), magyarok 31,81%, romák 4,78%, 4,27% a német eredetű lakosság aránya, és 1,84%-ban ukránok alkotják a népességét.
Ellentétben nevével, Kismajtény ma a község legnagyobb lélekszámú falva a maga 1219 lakosával, és egyben a központ is. Első ismert írásos említése 1417-ből származik, ám az akkori Kismajtény a 15. században elpusztult. 1723-ban Ebesfalva telkére települt a falu és földesúri engedéllyel vehette fel a Kismajtény nevet. A település jelenleg egy harmadik helyen található, mivel a gyakori áradások miatt, az 1880-as években felköltözött a Messzilátó dombra, amit megvettek a Károlyi családtól. Ortodox temploma 1888-ban épült és Szent Mihály és Gábor arkangyalok tiszteltére szentelték fel. Református templomának felszentelése 1892 tavaszán történt.
A falu központjában emlékmű áll annak tiszteltére, hogy 1601-ben közel három hetet itt táborozott katonáival Mihai Viteazul, mielőtt Báthori Zsigmond ellen vonult volna.
A falu határában található a Kismajtényi halastavak természetvédelmi területe 125,12 hektáron, mely az ott előforduló nagyszámú védett madara és azok költőhelyei miatt került védelem alá.
A település lakosainak megélhetést legnagyobb részben a mezőgazdaság nyújt, elsősorban a növénytermesztés, de állattenyésztésre szakosodott farmok is működnek a területén.
Ellentétben nevével, Kismajtény ma a község legnagyobb lélekszámú falva a maga 1219 lakosával, és egyben a központ is. Első ismert írásos említése 1417-ből származik, ám az akkori Kismajtény a 15. században elpusztult. 1723-ban Ebesfalva telkére települt a falu és földesúri engedéllyel vehette fel a Kismajtény nevet. A település jelenleg egy harmadik helyen található, mivel a gyakori áradások miatt, az 1880-as években felköltözött a Messzilátó dombra, amit megvettek a Károlyi családtól. Ortodox temploma 1888-ban épült és Szent Mihály és Gábor arkangyalok tiszteltére szentelték fel. Református templomának felszentelése 1892 tavaszán történt.
A falu központjában emlékmű áll annak tiszteltére, hogy 1601-ben közel három hetet itt táborozott katonáival Mihai Viteazul, mielőtt Báthori Zsigmond ellen vonult volna.
A falu határában található a Kismajtényi halastavak természetvédelmi területe 125,12 hektáron, mely az ott előforduló nagyszámú védett madara és azok költőhelyei miatt került védelem alá.
A település lakosainak megélhetést legnagyobb részben a mezőgazdaság nyújt, elsősorban a növénytermesztés, de állattenyésztésre szakosodott farmok is működnek a területén.
