A község jelenlegi temploma a 18. század második felében épülhetett, tornya és mellékhajója viszont a 19. században. A hajó és a torony külső megjelenése egységes, lizénák és hangsúlyos párkányok tagolják. A toronysisak szép formájú, kettős hagyma-idomból kombinált. A templom kazettás mennyezetét 1991-ben lemázolták, viszont eredeti pompájában láthatók még a karzatok, a padok mellvédjei, valamint a szószékkorona és a papi szék háttámlája. A festett népi berendezésen, amely 1760 körül készülhetett, a különböző virágmotívumokból szerkesztett minták meleg színekben, az okker, a vörös és a zöld különböző árnyalataiban pompáznak. A templomban található egy használaton kívüli gótikus harang is. Harangjai 1851-ből és 1956-ból származnak. Érdekes hagyomány, hogy a helyiek a falu nevét onnan eredeztetik, hogy Mátyás lopáson ért főszakácsát ide száműzte, s kénytelen volt itt letelepedni. (TSz).