Tasnádszántó
Dokumentum eszközök
Nyomtatható verzió
Küld mailben
Available in:
- hu
- ro
Az érmelléki község Szatmárnémetitől dél-nyugatra található a Csaholyi (Szántó) patak völgyében. Több útvonalon is megközelíthető a megyeszékhelytől, Nagykárolyt érintve a DN 19 majd az 1F és a DJ 42 utakon haladva a távolság 68 km. Tasnád 7 km-re fekszik a községtől. Vasúti összeköttetése is van a megyeszékhellyel, a Zsibó-Nagykároly vasútvonal mentén fekszik. Három település alkotja a 2638 lakosú községet (2002): a központ Tasnádszántó mellett Érkőrös (Chereuşa) és Érszodoró (Sudurău). Mindhárom település Közép-Szolnok, majd Szilágy vármegye része volt, és csak az 1968-as közigazgatási reform alkalmával csatolták Szatmár megyéhez. Nemzetiségi hovatartozásukat illetően a község többségét román nemzetiségűek lakják (55,98%), magyarnak vallotta magát 37,41% míg roma nemzetiségű a lakosság 6,17%-a. Ezen kívül még német eredetű lakosság él a községben. (a Szovjetunióba való deportáláskor 1945-ben több mint 100 személyt hurcoltak egyharmaduk odaveszett, de a németek számát csökkentette a kivándorlás is).
Az 1822 lelkes községközpont, Tasnádszántó 7 km-re nyugatra található Tasnádtól. Már a Váradi Regestrumban is szerepelt 1213-ban. A szántai Becsky család volt legnagyobb birtokosa több évszázadon át. Virágzó település, a 14. században már vásártartási joga volt, 1444-ben jelentős plébánia (amely a reformáció idején megszűnt), és ekkor, a 15. században az okiratok szerint a harmadik legnépesebb falu Közép-Szolnok vármegyében. A 18. század elejére alig maradt lakosa a településnek, ami szükségessé tette a betelepítéseket: a 18. században görög katolikusok költöztek be, majd a 19. században a Becsky család, akik visszatértek a katolikus hitre, sváb katolikus gazdákat telepít be más Szatmár megyei sváb falvakból. Előbb római-katolikus kápolnát majd templomot épített az előbb említett család. 1748-ban egy gótikus stílusú, romos templomot írnak le a faluból, mely római katolikusnak épülhetett és lebontásra került. A jelenlegi római katolikus temploma 1831-1837 között épült és Loyolai Szent Ignác tiszteletére szentelték fel. A görög katolikusoknak kolostoruk volt ezen a településen a 18. században, de kiűzték őket innen. Az ortodox templomot 1900-ban építették és két titulusa van Az Istenanya elszenderedése és Péter és Pál apostolok. Református templomát 1859-ben kezdték el építeni, 1862-ben szentelték fel.
A község legjellemzőbb gazdasági tevékenysége a mezőgazdaság, a növénytermesztés és állattenyésztés egyaránt jelen van. Társulások tevékenykednek a község területén. Szántóföldi növényei közül legjelentősebb a cukorrépa volt, de termesztenek, kukoricát, búzát, repcét és zabot is. Kisebb kereskedelmi egységek és kisebb vállalkozások jellemzik.
A község tagja a Tasnádi kistérségnek.
Az 1822 lelkes községközpont, Tasnádszántó 7 km-re nyugatra található Tasnádtól. Már a Váradi Regestrumban is szerepelt 1213-ban. A szántai Becsky család volt legnagyobb birtokosa több évszázadon át. Virágzó település, a 14. században már vásártartási joga volt, 1444-ben jelentős plébánia (amely a reformáció idején megszűnt), és ekkor, a 15. században az okiratok szerint a harmadik legnépesebb falu Közép-Szolnok vármegyében. A 18. század elejére alig maradt lakosa a településnek, ami szükségessé tette a betelepítéseket: a 18. században görög katolikusok költöztek be, majd a 19. században a Becsky család, akik visszatértek a katolikus hitre, sváb katolikus gazdákat telepít be más Szatmár megyei sváb falvakból. Előbb római-katolikus kápolnát majd templomot épített az előbb említett család. 1748-ban egy gótikus stílusú, romos templomot írnak le a faluból, mely római katolikusnak épülhetett és lebontásra került. A jelenlegi római katolikus temploma 1831-1837 között épült és Loyolai Szent Ignác tiszteletére szentelték fel. A görög katolikusoknak kolostoruk volt ezen a településen a 18. században, de kiűzték őket innen. Az ortodox templomot 1900-ban építették és két titulusa van Az Istenanya elszenderedése és Péter és Pál apostolok. Református templomát 1859-ben kezdték el építeni, 1862-ben szentelték fel.
A község legjellemzőbb gazdasági tevékenysége a mezőgazdaság, a növénytermesztés és állattenyésztés egyaránt jelen van. Társulások tevékenykednek a község területén. Szántóföldi növényei közül legjelentősebb a cukorrépa volt, de termesztenek, kukoricát, búzát, repcét és zabot is. Kisebb kereskedelmi egységek és kisebb vállalkozások jellemzik.
A község tagja a Tasnádi kistérségnek.
