Szatmárhegy
Dokumentum eszközök
Available in:
- hu
- ro
A megyeszékhelytől 22 km-re délre (E81-es majd a DJ 193C jelzésű úton) fekvő község Szatmárhegy, a Krasznaközön települt meg a Homoród patak mentén. A Szatmári Bükk lábánál található településcsoportot öt település alkotja, a községközponton, Szatmárhegyen, kívül hozzá tartozik még Résztelek (Tătăreşti), Csonkás (Cioncheşti), Meddes (Medişa) és Tyirákpuszta (Tireac). A 2002-ben 3242 lakossal rendelkező község legnagyobb települése Szatmárhegy a maga 2059 lakosával, őt követi Résztelek 620 fővel, Meddes 276 lakossal, Csonkás 199 lélekkel és a legkisebb települése Tyirák puszta, ahol 88-an éltek a 2002-es népszámláláskor. Ami a nemzetiségi megoszlását illeti 46,11% magyarnak, 41,57% románnak, 11,69% roma nemzetiségűnek vallotta magát, és ezen kívül élnek még németek, svábok és ukránok is.
A községközpont Szatmárhegy, már a 13. században szerepel a korabeli dokumentumokban, mint Szatmárhoz tartozó szőlőhegy. Jelentősége akkor nőtt meg, amikor a kuruc-labanc összecsapások idején Szatmár várát és a várost felégették (1703), az onnan elmenekült lakosok pedig ide húzódtak vissza. Sokon közülük itt telepedtek le végleg, nem mentek vissza a városba, így kisebb nehézségek árán, de kiharcolták Szatmárhegy önálló településsé nyilvánítását a 18. század elején. Az erdődi sváb telepítéskor az ottani magyar lakosságnak egy része átköltözött ide. A szőlőtermesztéssel, borászattal és gyümölcstermesztéssel foglalkozó lakosok mellé a második világháború végén az 1944. szeptemberi, Szatmárnémetit érintő bombázásokkor újabb menekültáradat érkezett a faluba. Jelenleg is szorosan kötődik a megyeszékhelyhez, mivel számos szatmári családnak van itt háza, nyaralója. A több kisebb dombra települt falu kiválóan alkalmas a szőlő- és gyümölcstermesztésre, almaültetvények és kísérleti állomás működött itt az elmúlt rendszer idején.
Legjelentősebb épületei vallási célúak. Jelenlegi református templomát 1839-ben kezdték építeni, de 1857-ben szentelték csak fel, tornyát pedig 1859-ben kezdték építeni, és 1883-ban tették fel rá a gombot. Görög katolikus temploma 1894-ben épült és közösen használják az ortodoxokkal. Az erdődhegyi Szent Dónát kápolna könnyen megközelíthető Szatmárhegyről is, többet azt is hiszik, hogy ide tartozik.
A falu híres szülötte Páskándi Géza költő, drámaíró, prózaíró (1933-1995), emléktáblát avattak egykori szülőházának helyén álló házon, és 2003-ban felállították szobrát, mely Erdei István képzőművész alkotása.
Szatmárhegy nevéhez fűződik egy 1906-ban megtalált 702 darabból álló középkori érmeleletet is, mely Kolozsvárra került.
Egykor Résztelekhez tartozott Tyirák puszta, mely ma önálló kis település. Neve valószínűleg szláv eredetű.
A községközpont Szatmárhegy, már a 13. században szerepel a korabeli dokumentumokban, mint Szatmárhoz tartozó szőlőhegy. Jelentősége akkor nőtt meg, amikor a kuruc-labanc összecsapások idején Szatmár várát és a várost felégették (1703), az onnan elmenekült lakosok pedig ide húzódtak vissza. Sokon közülük itt telepedtek le végleg, nem mentek vissza a városba, így kisebb nehézségek árán, de kiharcolták Szatmárhegy önálló településsé nyilvánítását a 18. század elején. Az erdődi sváb telepítéskor az ottani magyar lakosságnak egy része átköltözött ide. A szőlőtermesztéssel, borászattal és gyümölcstermesztéssel foglalkozó lakosok mellé a második világháború végén az 1944. szeptemberi, Szatmárnémetit érintő bombázásokkor újabb menekültáradat érkezett a faluba. Jelenleg is szorosan kötődik a megyeszékhelyhez, mivel számos szatmári családnak van itt háza, nyaralója. A több kisebb dombra települt falu kiválóan alkalmas a szőlő- és gyümölcstermesztésre, almaültetvények és kísérleti állomás működött itt az elmúlt rendszer idején.
Legjelentősebb épületei vallási célúak. Jelenlegi református templomát 1839-ben kezdték építeni, de 1857-ben szentelték csak fel, tornyát pedig 1859-ben kezdték építeni, és 1883-ban tették fel rá a gombot. Görög katolikus temploma 1894-ben épült és közösen használják az ortodoxokkal. Az erdődhegyi Szent Dónát kápolna könnyen megközelíthető Szatmárhegyről is, többet azt is hiszik, hogy ide tartozik.
A falu híres szülötte Páskándi Géza költő, drámaíró, prózaíró (1933-1995), emléktáblát avattak egykori szülőházának helyén álló házon, és 2003-ban felállították szobrát, mely Erdei István képzőművész alkotása.
Szatmárhegy nevéhez fűződik egy 1906-ban megtalált 702 darabból álló középkori érmeleletet is, mely Kolozsvárra került.
Egykor Résztelekhez tartozott Tyirák puszta, mely ma önálló kis település. Neve valószínűleg szláv eredetű.