A klasszicista püspöki palota több szakaszban épült. Terveit
1805-ben készítette a Károlyi grófok építőmestere, Josef Bitthauser. A palota főlépcsőháza, nagyterme, kápolnája viszont csak 1837 és 1840 között készült el. Az első püspök, aki beköltözött 1851-ben, Hám János volt. Az épület még ezek után is tovább épült, 1859-ban csatolták hozzá az észak-nyugati szárnyat, az új könyvtár és az összekötő épület pedig 1892-ben készült el. A palota 1944-ben súlyos károkat szenvedett a várost ért bombázás alatt. Az egy emeletes, 9+3+9 tengelyű főhomlokzattal bíró épületet eredetileg három oldalról övezte utca. A főhomlokzat timpanonnal záródó rizalitjának emeleti, korinthoszi fejezetű pilaszterek között nyíló ablakai félkörívesen záródnak, a főbejárat kosáríves. Az egész homlokzatot hangsúlyos párkányok zárják, vertikálisan lizénákkal, sarkok felé haladva viszont két-két ión fejezetű
pilasztererrel tagolták. Az épületben a kapubejáróból, jobbra nyílik a faragott kőkorlátokkal díszített lépcsőház (a faragott kövek az eredetiek másolatai), ahonnan az első emeletre jutva a rizalitban található díszterem érhető el, amely jelenlegi formáját 2004-ben nyerte. Az első emeleten, a középső, az udvar felé nyúló szárnyban kapott helyet a kápolna is, amely jelenlegi eklektikus, stukkó díszítését, kazettás mennyezetét, színes ólomüvegablakait Foerk Ernő (1868–1934) budapesti építész tervei alapján 1908-ban alakították ki. A bútorzat is ekkor készült topolyafából. A falakat a mennyezet alatt kör alakú mezőkbe helyezve, magyar szentek stukkó-képei díszítik. Klasszicista főoltára 1806-ban készült az erdődi vár kápolnája számára, a hagyomány szerint előtte esküdött egymásnak örök hűséget Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. Jelenlegi oltárképe Szűz Mária a gyermek Jézussal. A kápolna 1952 és 1990 között be volt falazva. (TSz).
A klasszicista püspöki palota több szakaszban épült. Terveit
1805-ben készítette a Károlyi grófok építőmestere, Josef Bitthauser. A palota főlépcsőháza, nagyterme, kápolnája viszont csak 1837 és 1840 között készült el. Az első püspök, aki beköltözött 1851-ben, Hám János volt. Az épület még ezek után is tovább épült, 1859-ban csatolták hozzá az észak-nyugati szárnyat, az új könyvtár és az összekötő épület pedig 1892-ben készült el. A palota 1944-ben súlyos károkat szenvedett a várost ért bombázás alatt. Az egy emeletes, 9+3+9 tengelyű főhomlokzattal bíró épületet eredetileg három oldalról övezte utca. A főhomlokzat timpanonnal záródó rizalitjának emeleti, korinthoszi fejezetű pilaszterek között nyíló ablakai félkörívesen záródnak, a főbejárat kosáríves. Az egész homlokzatot hangsúlyos párkányok zárják, vertikálisan lizénákkal, sarkok felé haladva viszont két-két ión fejezetű 
pilasztererrel tagolták. Az épületben a kapubejáróból, jobbra nyílik a faragott kőkorlátokkal díszített lépcsőház (a faragott kövek az eredetiek másolatai), ahonnan az első emeletre jutva a rizalitban található díszterem érhető el, amely jelenlegi formáját 2004-ben nyerte. Az első emeleten, a középső, az udvar felé nyúló szárnyban kapott helyet a kápolna is, amely jelenlegi eklektikus, stukkó díszítését, kazettás mennyezetét, színes ólomüvegablakait Foerk Ernő (1868–1934) budapesti építész tervei alapján 1908-ban alakították ki. A bútorzat is ekkor készült topolyafából. A falakat a mennyezet alatt kör alakú mezőkbe helyezve, magyar szentek stukkó-képei díszítik. Klasszicista főoltára 1806-ban készült az erdődi vár kápolnája számára, a hagyomány szerint előtte esküdött egymásnak örök hűséget Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. Jelenlegi oltárképe Szűz Mária a gyermek Jézussal. A kápolna 1952 és 1990 között be volt falazva. (TSz).