Egri, a megyeszékhelytől 12 km-re lévő szamosháti község. Már 1216-ban említi II. András adománylevele, addig királyi birtok volt. Az Egry család névadó birtoka, melyek több száz éven át jelentős birtokosai voltak, de bírtak itt még a Perényiek, Szirmayak, és más nemesi családok jelentősebb területeket. A 19. században szlovákok telepedtek meg a faluban. A 20. században a település közigazgatását többször megváltoztatják, a II. világháború után Mikolához csatolják, majd 1968 után Batiz része volt. 2004-ben egy sikeres népszavazás eredményeként önálló községgé válik Batizgombás településsel együtt.
A község lakossága 2002-ben 1604 fő volt, etnikai szerkezetét tekintve pedig többségében magyar ajkúak jellemzik, mellettük románok és ukránok élnek.
A település legjelentősebb látnivalója a gótika jegyében a 15. században épített temploma. A kezdetben torony nélküli kicsiny, egyhajós templom mellett harangláb állott, stílusában is kitűnően illeszkedő tornyát 1955-ben építették hozzá.
Római katolikus templomát 1995-ben szentelték fel Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére, Batizgombás temploma 1936-ban épült, titulusa pedig Szent Péter és Szent Pál apostolok.
Egriben született Csűry Bálint (1886–1941) nyelvész, a debreceni egyetem professzora, a kétkötetes Szamosháti szótár szerzője. Az 1974-ben lebontott szülőháza helyén épült családi ház falára emléktáblát helyeztek. Az egri iskola felvette a híres nyelvkutató nevét.
Az agrár jellegű község területének egy része beletartozik a Túrmenti Természetvédelmi Területbe, alapító tagja az EcoNaTur kistérségi társulásnak.

Műemlékek:

• Egri - Református templom