Tasnádszántó

Available in:
Az érmelléki község Szatmárnémetitől dél-nyugatra található a Csaholyi (Szántó) patak völgyében. Több útvonalon is megközelíthető a megyeszékhelytől, Nagykárolyt érintve a DN 19 majd az 1F és a DJ 42 utakon haladva a távolság 68 km. Tasnád 7 km-re fekszik a községtől. Vasúti összeköttetése is van a megyeszékhellyel, a Zsibó-Nagykároly vasútvonal mentén fekszik. Három település alkotja a 2638 lakosú községet (2002): a központ Tasnádszántó mellett Érkőrös (Chereuşa) és Érszodoró (Sudurău). Mindhárom település Közép-Szolnok, majd Szilágy vármegye része volt, és csak az 1968-as közigazgatási reform alkalmával csatolták Szatmár megyéhez. Nemzetiségi hovatartozásukat illetően a község többségét román nemzetiségűek lakják (55,98%), magyarnak vallotta magát 37,41% míg roma nemzetiségű a lakosság 6,17%-a. Ezen kívül még német eredetű lakosság él a községben. (a Szovjetunióba való deportáláskor 1945-ben több mint 100 személyt hurcoltak egyharmaduk odaveszett, de a németek számát csökkentette a kivándorlás is).
Az 1822 lelkes községközpont, Tasnádszántó 7 km-re nyugatra található Tasnádtól. Már a Váradi Regestrumban is szerepelt 1213-ban. A szántai Becsky család volt legnagyobb birtokosa több évszázadon át. Virágzó település, a 14. században már vásártartási joga volt, 1444-ben jelentős plébánia (amely a reformáció idején megszűnt), és ekkor, a 15. században az okiratok szerint a harmadik legnépesebb falu Közép-Szolnok vármegyében. A 18. század elejére alig maradt lakosa a településnek, ami szükségessé tette a betelepítéseket: a 18. században görög katolikusok költöztek be, majd a 19. században a Becsky család, akik visszatértek a katolikus hitre, sváb katolikus gazdákat telepít be más Szatmár megyei sváb falvakból. Előbb római-katolikus kápolnát majd templomot épített az előbb említett család. 1748-ban egy gótikus stílusú, romos templomot írnak le a faluból, mely római katolikusnak épülhetett és lebontásra került. A jelenlegi római katolikus temploma 1831-1837 között épült és Loyolai Szent Ignác tiszteletére szentelték fel. A görög katolikusoknak kolostoruk volt ezen a településen a 18. században, de kiűzték őket innen. Az ortodox templomot 1900-ban építették és két titulusa van Az Istenanya elszenderedése és Péter és Pál apostolok. Református templomát 1859-ben kezdték el építeni, 1862-ben szentelték fel.
A község legjellemzőbb gazdasági tevékenysége a mezőgazdaság, a növénytermesztés és állattenyésztés egyaránt jelen van. Társulások tevékenykednek a község területén. Szántóföldi növényei közül legjelentősebb a cukorrépa volt, de termesztenek, kukoricát, búzát, repcét és zabot is. Kisebb kereskedelmi egységek és kisebb vállalkozások jellemzik.
A község tagja a Tasnádi kistérségnek.

Műemlékek:

Navigálás


Szatmár Megyei Múzeum
Bd. Vasile Lucaciu, Nr. 21
440031, Satu Mare
România
Tel.:0261-737526
Fax.:0261-768761
Email:muzeusm@gmail.com

Részletek
Finanţator
Sigla UE
Pentru informaţii despre celelalte programe finanţate de Uniunea Europeană în România, cât şi pentru informaţii detaliate privind statutul de membru al României la Uniunea Europeană, vă invităm să vizitaţi adresa web a Reprezentanţei Comisiei Europene în România
Acest site web nu reprezintă în mod necesar poziţia oficială a Comisiei Europene. Întreaga răspundere asupra corectitudinii şi coerenţei informaţiilor prezentate revine iniţiatorilor site-ului web.