Avasújfalu (Certeze)
Dokumentum eszközök
Nyomtatható verzió
Küld mailben
Available in:
- hu
- ro
A Fehér patak (Valea Albă) és Valea Rea által keresztülszelt község az Avas-medence északi csücskében, Ukrajna és Máramaros megye szomszédságában található, Szatmárnémetitől észak-keletre, 54 km távolságra fekszik a DN 19 út mentén. A község területén, majd az 578 m magas Huta hágón át vezet az út Máramarosszigetre, Máramaros vármegye egykori székhelyére. A községet három falu összekapcsolásával hozták létre, ide tartozik Avasújfalu, a községközpont, Lajosvölgyi Huta (Huta Certeze) és Mózesfalu (Moiseni).
A községközpontot 1493-ban említik először, avasi román településként, amikor a meggyesaljai Móric birtok része volt. Később öröklés révén a Báthori, Lónyai majd Wesselényi családok birtokába került, később több család is birtokol határában erdőket. A 19. századig hozzá tartozott a hutatelep is.
A 20. században a legnehezebb munkát is elvállaló lakosairól vált híressé, munkaerő-kibocsátó jellege máig fennmaradt. Az itteni munkaképes lakosok – 2002-ben a népszámláláskor 5445 lakost vettek nyilvántartásba a községben, kiknek 98,01% román, 1,85 % szlovák, és egyéb lakos, a községközpontban 3083 főt számláltak – nagy része jelenleg külföldön vállal munkát (elsősorban Franciaország, Olaszország és Spanyolország a legkedveltebb országok), az ott keresett pénzt jellemzően házaik építésébe és drága autók vásárlásába fektetik. Házaik több szintesek, a ’80-as években épült emeletes házaikat átalakították, még egy, de olykor két szintet is húzva rá. Számos céget is létesítettek, az egy főre eső bejegyzett cégek száma itt a legnagyobb Romániában a falusi települések közül, ennek megfelelően, mára már inkább városinak, mint falusinak mondható a falu képe. A mezőgazdasággal elsősorban az idősebbek foglalkoznak, a településen a legfőbb gazdasági tevékenység az építkezés, a márványmegmunkálás, és az építkezéshez kapcsolódó egyéb tevékenységek, de működik itt egy ásványvíz palackozó üzem is. A faluban nagyon lecsökkent a gyermeklétszám, egyrészt, mert a szülőkkel külföldön élnek, másrészt, mert a fiatalok inkább külföldön dolgoznak és nem vállalnak gyereket.
Kevés régi ház maradt meg, legrégibb épülete az 1817-ben emelt ortodox temploma, melyet Szent Mihály és Gábor arkangyalok tiszteletére szenteltek fel. Épült itt baptista és pünkösdista templom is.
Híres pálinkája mellett jelentősek még ásványvízforrásai is, melyek további befektetéseknek lehetnek az alapjai. Számos kiránduló útvonal indul innen a Gutin hegység keleti részébe, erdeiben sok vad él.
A községközpontot 1493-ban említik először, avasi román településként, amikor a meggyesaljai Móric birtok része volt. Később öröklés révén a Báthori, Lónyai majd Wesselényi családok birtokába került, később több család is birtokol határában erdőket. A 19. századig hozzá tartozott a hutatelep is.
A 20. században a legnehezebb munkát is elvállaló lakosairól vált híressé, munkaerő-kibocsátó jellege máig fennmaradt. Az itteni munkaképes lakosok – 2002-ben a népszámláláskor 5445 lakost vettek nyilvántartásba a községben, kiknek 98,01% román, 1,85 % szlovák, és egyéb lakos, a községközpontban 3083 főt számláltak – nagy része jelenleg külföldön vállal munkát (elsősorban Franciaország, Olaszország és Spanyolország a legkedveltebb országok), az ott keresett pénzt jellemzően házaik építésébe és drága autók vásárlásába fektetik. Házaik több szintesek, a ’80-as években épült emeletes házaikat átalakították, még egy, de olykor két szintet is húzva rá. Számos céget is létesítettek, az egy főre eső bejegyzett cégek száma itt a legnagyobb Romániában a falusi települések közül, ennek megfelelően, mára már inkább városinak, mint falusinak mondható a falu képe. A mezőgazdasággal elsősorban az idősebbek foglalkoznak, a településen a legfőbb gazdasági tevékenység az építkezés, a márványmegmunkálás, és az építkezéshez kapcsolódó egyéb tevékenységek, de működik itt egy ásványvíz palackozó üzem is. A faluban nagyon lecsökkent a gyermeklétszám, egyrészt, mert a szülőkkel külföldön élnek, másrészt, mert a fiatalok inkább külföldön dolgoznak és nem vállalnak gyereket.
Kevés régi ház maradt meg, legrégibb épülete az 1817-ben emelt ortodox temploma, melyet Szent Mihály és Gábor arkangyalok tiszteletére szenteltek fel. Épült itt baptista és pünkösdista templom is.
Híres pálinkája mellett jelentősek még ásványvízforrásai is, melyek további befektetéseknek lehetnek az alapjai. Számos kiránduló útvonal indul innen a Gutin hegység keleti részébe, erdeiben sok vad él.
