Szatmárnémeti - Zsinagóga

Szatmárnémetibe a zsidóság a 19. század közepétől telepedett le nagyobb arányban. A közösség hamar növekedett és országos jelentőségre tett szert, a 20. század elejére már három nagyzsinagóga és 25 kisebb imaház működött a városban. Ma már csak az ortodox hitközség nagyzsinagógája áll a Várdomb (Decebal) utcában, Szatmárnémeti legkorábbi, 1858-ben épült, zsinagógájának helyén. A ma álló épület 1889 és 1892 között épült, romantikus stílusban a nagyváradi Bach Nándor tervei alapján. Innen az épület szoros hasonlósága a nagyváradi zsinagógával. A leghangsúlyosabb rész a homlokzati traktus, amely a hajóknak megfelelően három részre tagolt. A főhajó háromtengelyes rizalitját a timpanon csúcsán elhelyezett két kőtábla zárja, sarkain egy-egy, a Tóra-tekercsek díszeire emlékeztető sisakkal és Dávid csillaggal díszített tornyocska áll. Az épületen két sor félköríves ablak fut körbe, a karzatok szintjét kettős párkányok jelzik, az alsó szint rusztikázott, az építészeti tagozatokkal együtt vakolt, a fölső szint téglaburkolatú. Az oldal homlokzatokat pilaszterek tagolják, a körbefutó zárópárkányt csak a főhomlokzat középtengelyében, a főbejárat fölött kialakított, patkóíves trifórium ívmezeje szakítja meg. A homlokzati traktushoz tartozik a mellékhajók oldalhomlokzatának első szakasza is, amelynek sarkait élszedett, növényi díszben végződő pillérek díszítik, a főpárkány fölött pedig két-két körablakokkal áttört timpanon zárja. A zsinagóga belsejében a tórafülke a főhajó végében kapott helyet, a karzatokat öntöttvas oszlopok tartják, az egész teret díszes ornamentális festés díszíti. (SzP, TSz).